Hangszerek

Van, hogy hatalmas dobpergéssel kezdődik a zene, máskor éneklő hangú hegedűk kara zeng a koncertteremben. A hárfa egykor sokkal kisebb és gyakrabban használt hangszer volt. Ma viszont jóval nagyobb a mérete, és a kifinomultabb húrozása miatt gazdagabb hangzással szól. A világon nagyon sokféle hangszeren játszanak zenét az emberek. Miért olyan vastag a tuba? Hogyan alakult ki a hegedű formája? Milyen hangszer az akkordeon, és miért ez a neve? Harsány trombita, méretes nagybőgő és apró doromb – a hangszerek megjelenése és hangja igen változatos! Ismerd meg ezt a sokszínű világot!

Itt veheted meg a könyvet >>>

Hogyan működik egy fafúvós hangszer?
A fafúvós hangszerek facsőből készülnek. Kétféle belső furatuk lehet: kúp alakú (a cső két vége különböző átmérőjű) és henger formájú (a furat mérete végig változatlan). A hangszerbe fújt levegőt a fúvóka alakítja át hanghullámokká. A cső falában lévő lyukak használatával hozzuk létre a dallamot. Próbáljuk ki! Fogjuk be az összes lyukat, majd alulról felfelé haladva egymás után engedjük fel az ujjainkat. Az egyre magasabb hangokból kialakul egy hangsor. Még magasabban fog megszólalni – egy oktávval feljebb –, ha erősebben fújunk bele a fúvókába. Az ilyen hangugrást átfújásnak hívják. A mai, modern fafúvós hangszereknek már billentyűik is vannak: ezekkel olyan lyukakat is be lehet fogni, amiket ujjal közvetlenül már nem érnénk el.

Csak a skótok játszanak kecskedudán?
A kecskedudák kecskebőr alapanyagukról, illetve az egykori kecskefejes díszükről kapták a nevüket. Valószínűleg arab területekről származnak. Jellemzőjük, hogy szünet nélkül tudnak szólni. A kecskeduda bőrből összevarrt zsákrésze (tömlője) a kiáramló levegő tárolója és adagolója, amit kis kézi fújtatóval kell feltölteni. A zsák oldalán lévő, különböző méretű sípokba a játékos a karja szorításával juttatja el a levegőt. Ezek közül egyik a dallamsíp, a többi úgynevezett burdonsíp – ezek folyamatosan hallható basszus hangja adja a kecskeduda jellegzetes hangzását. A hangok forrása a sípokban elhelyezett szimpla vagy dupla nádnyelv. Afrika északi területein és szerte Európában egyaránt megtalálhatók ezek a hangszerek, így például Skóciában, Spanyolországban és Írországban. Nálunk gajdnak és csimpolyának is hívják.  

Miért olyan drága egy Stradivari?
A hegedűkészítők számára a csúcsminőséget napjainkban is Antonio Stradivari hegedűi képviselik. A 17–18. század fordulóján élt cremonai hangszerkészítő korának elismert hegedűkészítőjétől, Nicola Amatitól tanulta a mesterséget. Első hangszereinek hangja még inkább fuvolaszerűen lágy volt, majd 1700 körül kikísérletezte a saját modelljét, amely mélyebb, oboaszerű hangzású. A teltebb hangzás érdekében megnagyobbította a hangszer testét, és kisebb domborulatokat alkalmazott. Több mint 1100 hangszert épített. A ma számon tartott hangszerek közül 540 hegedűt, 12 brácsát és 50 gordonkát tulajdonítanak neki, de ezek közül néhány valószínűleg hamisítvány. Mindezzel együtt a ritka, eredeti Stradivari-hangszerek rendkívül keresettek, és éppen ezért nagyon drágák is. 

www.mimicsoda.hu