A szúnyogok

Vannak élőlények, amelyeket a legelszántabb állatvédők sem akarnak megvédeni. Ezek közé tartoznak a szúnyogok is. Igaz, néhány fajuk senkinek sem árt, mert kizárólag a növények nektárját szívogatja és nem támad meg senkit. Más fajaik nőstényei azonban nyaranként kérlelhetetlenül megtámadják az embereket, és fájdalmas nyomot hagyva maguk után, ott csípik, ahol érik. Néhányuk pedig ezzel akaratlanul is súlyos betegségeket terjeszt.

Milyen rovar a szúnyog?

A szúnyogfélék a rovarok osztályának kétszárnyúakat tartalmazó rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak alrendjébe tartozó család. Ennek három alcsaládján belül 41 nem és mintegy 3500 faj ismert. Magyarországon a 2010-es évek végén ötvenféle őshonos és háromféle új, inváziós fajt tartottak számon. Magyar neve egyébként ótörök eredetű. Néhány faját – például a maláriát terjesztő trópusi szúnyogfajokat – moszkitóknak is nevezik, ami a „legyecske” jelentésű spanyol mosquito szó átvétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szúnyogok rokonságban állnának a legyekkel. A legyek ugyan szintén a kétszárnyúak rendjébe tartoznak, ám nem alkotnak tudományos értelemben vett rendszertani csoportot, és számos, alapvető tulajdonságuk eltér a szúnyogokétól. (A légynek nevezett fajok többsége a rövidcsápú kétszárnyúak alrendjének tagjai.)

Nemrég találtak rá a világ legnagyobb szúnyogjára, Kínában. Mint kiderült, csak nektáron él, nem szúr meg senkit. Mintha csak bizonyítani akarná, hogy nem a méret a lényeg. (Fotó)

A szúnyogok közül csak a nőstények csípnek, nekik azonban nem csupán az ember, hanem még sokfajta emlős is a célpontjuk lehet. Természetesen olyan fajok is vannak, amelyek nem kötik össze a kettőt. A dalos szúnyog például csak állatok, főként madarak vérét szereti, az embert nem bántja. Ez utóbbira egyebek közt az ú.n. gyötrő szúnyog „szakosodott”.

A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak. Kedvelik a meleget és a nedves környezetet: legtöbb fajuknak a trópusok adnak otthont, miközben a sivatagi területeken alig fordulnak elő szúnyogok.

Ami a külsejüket illeti, hosszuk átlagosan 8 milliméter. A nőstény fésűs csáppal rendelkezik, a hím csápja tollas formájú. A csápok a szaporodásukban is segítik őket: ezekkel érzékelik a másik zümmögését. Mivel a nőstények nagyobb testűek és lassabban verdesnek a szárnyukkal, az ő dallamuk mélyebb, mint a gyorsabb szárnycsapással repülő hímeké. A zümmögésnek ugyanolyan jelentősége van a párkereséskor, mint más állatoknál a násztáncnak, a dürrögésnek vagy a csicsergő dalolásnak: a szúnyogok szintén a másik zümmögésének dallama alapján választanak párt maguknak. Majd miután megtörtént a megtermékenyítés, a hím hamarosan elpusztul, a nőstény azonban – az emberiség legnagyobb bánatára – vérszerző körútra indul.

A cikk folytatása itt olvasható.



www.mimicsoda.hu