Mélyvízi füstölgők

A tűz és a víz kizárják egymást, ezért ha valamit mégis füstölni látunk a vízben, az felvet néhány kérdést. Hol láthatunk egyáltalán ilyesmit? Egyedül a mélytengereknek azon a részén, ahol a közelben vulkán található. Csak itt jöhetnek létre azok a különleges kémiai jelenségek, amelyeknek a vulkánkitörésekből eredő hőhatások és a hideg tengervíz találkozása a háttere.

Az egyik savas, a másik lúgos

Amikor a vulkáni eredetű forró víz – amely több száz atm nyomású és 300 ºC-nál magasabb hőmérsékletű is lehet – hirtelen belövell a hidegebb tengerbe, a vízben oldott oxigén közreműködésével többféle kémiai anyag is felszabadul. Ilyenkor a legnagyobb mennyiségben vas-szulfid válik ki.

A szulfidok fémek kénnel alkotott vegyületei, amelyek sok szempontból hasonlítanak az oxidokhoz. Ezek közt vannak sószerűek és vízben oldhatók: ilyen például a nátrium-szulfid (Na2S), és vízben oldhatatlanok, mint például a cink-szulfid (ZnS). A kellemetlen szagú kén-hidrogén (H2S) is ide tartozik. Sok fémszulfid félfémes külsejű, ilyen például az ólom-szulfid (PbS) és a vas-szulfid (ásványként pirit: FeS2).  (A szulfidok nem tévesztendők össze a szulfitokkal, amelyek a természetes kén egyfajta formái, és amelyekkel például az élelmiszeriparban akadályozzák meg az élelmiszerek és a borok minőségromlását.) És mivel a vas-szulfid sötét felhőket alkot a megjelenésekor, ezt látjuk füstnek. A képződmény pedig a sötét színe miatt kapta a fekete füstölgő nevet.

A forrás felett a 300-400 Celsius-fokon kiváló anyagok ezután már a víz felhajtó-erejének engedelmeskednek, és kürtő formájú, felszálló alakzattá rendeződnek. Ezek a kürtők akár több méter magasak is lehetnek, és valóságos hőközpontokat hozhatnak létre egy-egy forrás felett. Az eddig megfigyelt, legnagyobb fekete füstölgő 150 méter átmérőjű és 50 méter magas volt. A füstölgők naponta több centimétert is növekedhetnek, és némelyik fekete füstölgő akár 100 ezer évig aktív maradhat.

 

A cikk folytatása itt olvasható.



www.mimicsoda.hu