Viktória királynő – a fél világ ura

A 21. század elején sokon csak mosolyognak, és gúnyosan intenek, ha a királyokra, császárokra terelődik a szó. Pedig a filmekben, a könyvekben és az iskolában is gyakran előkerülnek ezek a koronás urak. Sokan azt gondolják, hogy a királyok kora már rég lejárt, elszállt felettük az idő. Mégis, ha Angliára gondolunk, akkor mi az első szó, ami az eszünkbe jut? A királynő! Teljesen természetesnek tartjuk, hogy Európa egyik utolsó királyságában, egy monarchiában nem egy férfi, hanem egy nő ül a trónon.

Viktória egészen fiatalon lett királynő.
Viktória királynő minden európai uralkodónak rokona volt.
Mi lehet az oka annak, hogy senki sem csodálkozik ezen? Ki mutatta meg az egész világnak, hogy egy asszony is lehet sikeres, elismert uralkodó? Nem más, mint Viktória királynő, akiről egy egész történelmi korszakot neveztek el.
Az angoloknak többnyire nagy szerencséjük volt a királynőikkel. Olyan rátermett, határozott asszonyok ültek az angol trónon, mint Erzsébet, az Armada legyőzője vagy a nagy Viktória, akiről cikkünk szól. Ezek a nők bátran és okosan uralkodtak. Uralmuk alatt megnőtt Anglia ereje és gazdagsága. Míg mi magyarok a törökkel, majd a Habsburgokkal küzdöttünk, később pedig nagy keservek árán megpróbáltuk modernizálni országunkat, addig a talpraesett angolok meghódították a fél világot. Mindezt pedig olyan sikeresen tették, hogy Nagy-Britannia századokon át uralkodott a tengereken, és Londonba csak úgy özönlött a nagyvilág minden kincse. Mindez talán nem valósulhatott volna meg, ha 64 éven keresztül nem Viktória hordja fején az angol koronát. Nem véletlen, hogy egy egész korszakot neveztek el róla.
Viktória 105 esztendővel ezelőtt 82 éves korában halt meg. Halálakor Angliáé volt a világ legnagyobb birodalma. Brit zászló lobogott Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland, valamint rengeteg afrikai, ázsiai és dél-amerikai ország felett. Ráadásul pedig a királynő egyben India császárnője is volt egyben, miután koronájába beépítették a Föld leghíresebb gyémántját, a Kooh-i-Noort. Amikor híre ment halálának, nem akadt olyan kontinens, ahol ne gyászolták volna. Hosszú életének és számos gyerekének köszönhetően kivétel nélkül valamennyi európai uralkodóházzal rokoni kapcsolatban állt. Így történhetett meg, hogy az első világháború gyakorlatilag közeli rokonok között tört ki. A német császár ugyanúgy Viktória királynő rokona volt, mint mondjuk ellensége, az orosz cár.
A későbbi királynő 1819-ben született a londoni Kensington palotában. Születésekor az Alexandra-Viktória nevet kapta. Élete kezdetben olyan volt, mint egy tündérmese. Élte az angol hercegnők életét, de szülei nem feledkeztek meg arról sem, hogy sok fontos dolgot tanítsanak meg neki. Az egyik legfontosabb dolog a földrajz volt. Akkor még senki sem sejthette, hogy a csinos, fiatal lány majd alaposan átrajzoltatja a világ térképét. Uralma alatt a brit katonák, felfedezők és kereskedők szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, és nem nagyon volt olyan év, amikor ne hódítottak volna meg egy-egy új országot, szigetet vagy tartományt szeretett királynőjük számára. Viktória 18 éves volt, amikor elhunyt nagybátyja, IV. Vilmos angol király. Vilmost Viktória követte a trónon. 1837. június 28-án Nagy-Britannia és Írország királynőjévé koronázták.
A királynő ugyanúgy koronát visel a fején mint a királyné. Kettőjük között az a nagy különbség, hogy a királyné nem uralkodik, mivel neki a férje – a király – irányítja az országot. A királynő viszont uralkodik, még akkor is, ha férjnél van. A királynő férje nem mindig király. Viktória férje, Albert herceg is csupán egy herceg volt.
Albert herceget I. Lipót belga király mutatta be Viktóriának. Az ifjú lány azonnal beleszeretett a jóképű német hercegbe. 1839-ben sor került az eljegyzésre, majd egy évvel később az esküvőre is. Az ország ujjongva fogadta, hogy a gólya kilenc hónappal később már meg is hozta az első gyermeküket, a kis Viktória Adaleide Máriát, akiből később Németország császárnéja lett.
Viktória uralkodása alatt Anglia hatalmas fejlődésen ment keresztül. Elterjedtek a gőzgépek, fejlődött az ipar, a találmányok és a felfedezések a mindennapi élet szerves részévé váltak. Az emberek kezdtek jobban és tovább élni. Angliának pedig hosszú évtizedeken keresztül nem kellett Európában háborúznia. Az angol katonák, ha kalandra vágytak, felkerekedtek Ázsiába vagy Afrikába, és a szabadságuk alatt a brit birodalomhoz csatolták mondjuk Ugandát. Nem véletlen, hogy a viktoriánus korszakot sokan Anglia aranykorának tartják mind a mai napig.
Ha szeretnél többet megtudnia arról, hogyan változtatták meg az emberek életét a találmányok és a felfedezések, akkor nézd meg azokat a könyveket, amelyekhez a kékkel jelzett szavaktól vezetnek élőkapcsok.


www.mimicsoda.hu