Téli olimpia

Kanada idén harmadszor ad otthont olimpiának. Calgary és Montreal után ezúttal Vancouver lesz a helyszíne a február 12. és 28. között megrendezésre kerülő XXI. téli olimpiai játékoknak. Tudod, hogy milyen sportágakban mérik össze erejüket a sportolók? Tudtad, hogy magyarok is indulnak a téli olimpián? Sok érdekes kérdésre kapsz választ cikkünkben a téli olimpiával kapcsolatban.

Az első téli olimpiát 1924-ben, 28 évvel az első újkori nyári olimpia után rendezték Franciaországban. Két téli sport azonban már előbb bekerült az olimpiai játékok programjába: a műkorcsolya már 1908-ban, a jégkorong pedig 1920-ban olimpiai versenyszám volt, igaz, akkor még a nyári olimpia részeként. A téli olimpiákat eleinte a nyári olimpia évében rendezték, 1994-től, a 17. téli olimpiától kezdődően azonban a téli olimpiákat két évvel a nyári előtt rendezik.
Bár Magyarország az összes eddigi téli olimpián szerepelt, a téli olimpia mégis kevesebb sportrajongót hoz lázba, mint a nyári. Ez persze leginkább annak köszönhető, hogy a legtöbb téli sportág hazánkban csak nagyon korlátozottan űzhető. Mindez kihatással van az eredményekre is: az eddigi 20 olimpián mindössze 6 érmet szereztek sportolóink. A két ezüst és négy bronzérmet mind műkorcsolyázóink szerezték. A legutóbbi érmünket, egy ezüstérmet az 1980-ban Lake Placidban (Egyesült Államok) megrendezett játékokon a Sallay András–Regőczy Krisztina jégtánc páros érdemelte ki. A selejtezők még zajlanak, de idén várhatóan 14-18 versenyzőnk lesz ott Vancouverben.

Az alábbi sportágakban rendeznek versenyeket az olimpián:

Biatlon (sílövészet) – A biatlon összetett téli sport, amely sífutásból és lövészetből áll. A sífutás közben a versenyzőknek előre meghatározott helyeken fekvő vagy álló testhelyzetben kell a céltáblákra lőniük. A lövészetben ejtett hibákat a büntetőkörökkel vagy időbeszámítással büntetik. 1960 óta rendeznek biatlon versenyeket a téli olimpián.

Bob – A bobnak két versenyszáma van: a kettes és a négyes bob. A kettes bobban egy kormányos és egy fékező ember, a négyesben mellettük még két plusz tolóember alkotja a csapatot. Maga a bob acélból és alumíniumból készül, szivar alakú, hátul nyitott, két pár talpon siklik. A bobversenyeket speciális pályán rendezik: egy 1200-1600 méter hosszú, lejtős, csúszdaszerű, kanyargós betonból készült pályán, amelyet műjéggel borítanak. Női bobversenyt csak 2002 óta rendeznek az olimpián, és a nők kizárólag kettes bobban versenyeznek.

 

Szánkó – A férfiaknak 1,5 km hosszú, kanyarokkal tarkított, speciális döntött kanyarú teknőpályán kell minél gyorsabban beérni a célba. A nőknek és a párosoknak ez a táv valamivel rövidebb, 800-1000 méter. A szánkó 17 cm magas, 55 cm széles, súlya körülbelül 25 kg. Az egyes szánkó 1,45 m, a páros 1,75 m hosszú. A versenyzők idejét ezredmásodpercnyi pontossággal rögzítik, így a rövid távú gyorskorcsolyával együtt ez a legpontosabban mért sportág.
 
Szkeleton – A szánkóhoz nagyon hasonló sport,  csak a sportolók hason fekve, fejjel a lejtő felé csúsznak le a pályán. Maga a sporteszköz inkább gördeszkára hasonlít, 80-120 cm hosszú, a férfiaké 33-43 kg, míg a nőké 29-35 kg. A versenyeket a szánkópályán rendezik.
Curling (csúszókorong, jégteke) – A játékot két csapat játssza, mindkét csapat nyolc-nyolc követ csúsztathat a jégpályán egy kijelölt, kör alakú mezőbe. Az a csapat nyer, amelynek kövei a legközelebb esnek a kijelölt kör középpontjához. A kő gránitból készül, súlya 20 kg, 30 cm átmérőjű és 12 cm magas. A pálya mérete általában 5 x 50 m. Már Magyarországon is egyre népszerűbb ez a sport, az első curling-csarnokot Budapesten, a Kamaraerdőben nyitották meg.
 
Jégkorong – Az idei olimpia érdekessége, hogy ezen a tornán nem a nemzetközileg elfogadott 61 x 30 méteres pályán fognak játszani, hanem az NHL-ben (észak-amerikai professzionális jégkorongliga) megszokott, 4 méterrel keskenyebb pályán. A férfiaknál 12 csapatos tornát, míg a nőknél 8 csapatos tornát rendeznek.
 
Gyorskorcsolya – A gyorskorcsolya az első téli olimpia óta műsoron van, de a nők csak 1960-ban kapcsolódtak be a küzdelmekbe. 500, 1000, 1500, 5000 és 10000 méteres távon rendeznek versenyeket külön férfiak és nők számára, valamint van csapatverseny is. Összesen 12 számban hirdetnek győztest.  
Műkorcsolya és jégtánc – Műkorcsolyában női, férfi és páros versenyt rendeznek. Mindháromban egy ún. rövidprogramot és egy kűrt kell bemutatni. A jégtánc páros sport. A versenyzőknek három táncot kell bemutatniuk: kötelező tánc, eredeti tánc és kűr. A versenyzőket mindkét sportágban pontszámok alapján értékelik, így alakul ki a végső sorrend. Külön pontokat kapnak a technikára és külön az előadásmódra.  
Rövidpályás gyorskorcsolya – a gyorskorcsolya egyik szakága. A versenyeket a jégkorong céljára használt jégpálya közepén, egy 111,12 méter hosszú, bójákkal jelölt ovális alakú pályán rendezik. A versenyzők a kanyarokban élesen bedőlnek, a kezüket a jégre helyezve akadályozzák meg a kicsúszásukat. Három távon rendeznek külön férfi és külön női versenyeket.
 
Alpesi sí – Az alpesi sí öt versenyszámot rejt magában: lesiklás, szuper-óriásműlesiklás (Super-G), óriás-műlesiklás, műlesiklás (slalom), kombináció. Ezek a pálya hosszában illetve a kapuk tűzésében különböznek egymástól, így az egyes versenyeken a versenyzők által elérhető sebesség is különbözik. Mind az öt versenyszámban rendeznek férfi és női versenyeket is.
 
Északi összetett verseny – Az északi összetett versenyen a sportolók sífutásban és síugrásban versenyeznek. A versenyeken csak férfiak vesznek részt.
 
Sífutás – A kezdetektől része az olimpiai játékoknak. Kétféle stílust különböztetünk meg: klasszikus (ilyenkor párhuzamos lécekkel futnak a versenyzők) és szabad stílusút (síkorcsolyázás). Többféle távon rendeznek versenyeket, van csapat- és váltóverseny is. Összesen 12 versenyszámban hirdetnek eredményt.
 
 
Síugrás – A versenyzők célja, hogy a síugró sáncról elrugaszkodva minél messzebb repüljenek. A távolságon kívül azonban az ugrás kivitelezése is fontos: az ugrás hosszára kapott ponthoz hozzáadódik az ugrás stílusára kapott pont, ez alakítja ki a végső eredményt. Az olimpián kétféle sáncról ugranak: a K90-esről és a K120-asról. Minden sánc alján van egy K-pont (kritikus pont), amelyen még az ugró leérkezése lágy, ahol a röppálya és a lejtő hegyes szögben találkozik. Ezt a  K-vonal jelöli. A K90-es és K120-as versenyeken a K-vonal 90 ill. 120 méteren van. A verseny egy tréning-ugrásból és két pontozott, "éles" ugrásból áll. A síugró versenyen csak férfiak indulhatnak, ők viszont egyéni és csapatversenyben is.
 
Snowboard (hódeszka) – 1998-ban szerepelt először az olimpia programjában. Három különböző versenyt rendeznek külön nők és férfiak számára: párhuzamos óriás műlesiklás (ez hasonlít legjobban a síeléshez), félcső (egy félcső alakú pályán kell különböző ugrásokat bemutatni) és snowboardcross (ugratókkal tűzdelt pályán küzdenek egymással a versenyzők).  
Síakrobatika (freestyle) – A síakrobatika tulajdonképpen három sportágat jelent: mogul (több, apró buckával ellátott pályán különböző figurákat kell bemutatnia a versenyzőnek), aerials (egy speciális, hatalmas negyedcsövön kell ugrásokat, szaltókat bemutatni) és a cross (különböző méretű és típusú kanyarokkal, mesterséges buckákkal tarkított pályán kell végigmenniük a síelőknek). Ez utóbbi új sportág az idei olimpián.
 


A téli olimpiáról is olvahatsz a Mi MICSODA sorozat Olimpiák című kötetében.

www.mimicsoda.hu