A Mir űrállomás fellövésének évfordulója
A világon mindenütt megemlékeztek arról, hogy éppen 25 éve – 1986. február 19-én – startolt el a Földről a Mir nevű űrállomás alapmodulja. Az évforduló megünneplése nem volt véletlen, hiszen a Mir igazi sikertörténetnek számított az űrkutatásban. Vajon miért? És hány féle magyar vonatkozása volt az űrállomás történetének? Tudod, hogy milyen műszereket használtak az űrben? Hány modulból állt az űrállomás? Mindezt megtudod cikkünkből.
USA a Holdra, szovjetek az űrállomásokra
Mint az közismert, az USA és a Szovjetunió folyamatosan versenyeztek az űrkutatásban, ami egyszerre volt tudományos, katonai és politikai terep. Hol az egyik, hol a másik érezhette nyertesnek magát, ám egy idő után az volt a legcélszerűbb, ha mindkettőjük választ egy speciális kutatási területet, és a versenyzés mellett annak tudományos eredményeire koncentrál. Így jött létre az a helyzet, hogy miután a holdra szállást az amerikaiak tudták elsőként elvégezni, a szovjeteknek célszerűbb volt a Föld körüli űrállomások kiépítésén dolgozniuk. Ezért kezdték el, 1971-től, a különféle elemekből felépülő, lakható űrállomások gyártását. Az első ilyen állomások a Szaljutok voltak, majd ezek továbbfejlesztéseként született meg a Mir nevű űrállomás.
A szónak két jelentése is van: „Béke” illetve „Világ”.
Ilyen volt a Mir, 1996-ban.
Miért kellett a magyar Pille az űrbázisra?
Az űrállomás létrehozásához 1986-ban összesen hat modult (elemet) lőttek fel. Márciusban azután két asztronauta: Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov érkezett meg az állomáshoz, a Szojuz T-15 fedélzetén. Az asztronauták a T-15 fedélzetéről először a Mir előtti korszak legnagyobb, közeli műholdjára, a Szaljut-7-Kozmosz-1686 komplexre „szálltak át”, amelyen kísérleteket végeztek, majd az akkorra már elavult szerkezetből 350 kilónyi műszert vittek át a Mirre. A két, szovjet űrhajós, miután elvégezte feladatait, július 6-án tért vissza a Földre.
A műszerek között ott volt az a Pille nevű, magyar fejlesztésű, alig másfél kilós doziméter is, amit még Farkas Bertalan használt, a Szaljut-6-on, 1980-ban.
A doziméter azt jelenti: sugárzásmérő. A Pillének az volt a jelentősége, hogy ennek segítségével végre fenn, a fedélzeten tudták mérni az űrhajósok sugárterhelését(vagyis azt, hogy mekkora adagot – dózist – kapnak éppen az űrben változó erővel jelenlévő sugárzásokból), s így pontosan ki lehetett dolgozni a védekezés lehetőségeit. Addig ugyanis csak utólag, a visszatérés után tudták megmérni az elszenvedett dózist. A szerkezetet a KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) szakemberei fejlesztették ki, Szabó Béla és Deme Sándor vezetésével. Földi változata is volt, amit a Tungsram kissorozatban gyártott.
A Pille többször felhasználható mérőkapszuláit az űrrepülőgépeken és a Nemzetközi Űrállomáson is használták, és használják ma is.
|
|
A doziméter úgy működik, hogy a sugárzás változásokat hoz létre a detektor anyagában, s az anyagokat melegítve kis felvillanások keletkeznek. A felvillanásokat (előzetes kalibrálással) megszámolják, és így határozzák meg a sugárdózist.
Milyenek voltak a Mir moduljai?
Az orbitális pályán keringő központi elemhez tíz év alatt további modulokat – Kvant-1, Kvant-2, Kristall, Spektr, Priroda – kapcsoltak. Emellett antennákat, kamerákat, robotkart és további napelemeket is felvittek a folyamatosan érkező, többnyire két-három tagú expedíciók a Mirre. Minden egyes modul másfajta kutatásokhoz alkalmas műszereket tartalmazott, s ezeket biológiai, orvosi, geofizikai, asztrofizikai és technológiai kísérletekhez használták. Felvittek miniatűr üvegházakat, keltetőgépeket, mesterséges gravitáció létrehozására szolgáló centrifugákat, távérzékelésre képes szenzorokat és kamerákat, és spektrométereket. A Kvant-1 modullal például a kvazárok és neutroncsillagok fizikáját vizsgálták, a Kvant-2-vel egyebek közt biológiai kísérleteket végeztek, a Kristall modullal pedig azt nézték, hogy miként viselkednek légüres térben illetve mikro-gravitációban a különféle anyagok. A Spektr nevű modulon olyan műszerek voltak, amelyekkel részecske- és magfizikai vizsgálatokat végezhettek. Az indítás óta eltelt idő alatt több száz tonna műszert és berendezést vittek fel, és hatalmas mennyiségű, sokféle területen hasznosítható kutatási eredménnyel tértek vissza.
A Mir űrállomás fő moduljai:
Kvant1 |
|
|
|
|
|
Ha többet szeretnél olvasni az űrkutatásról, ajánljuk a Mi MICSODA sorozat A bolygók és az űrkutatás című kötetét.
www.mimicsoda.hu